Mindannyian jártunk már úgy, hogy megvettünk néhány kiló burgonyát, betettük a kamrába vagy a szekrénybe, és jó ideig nem használtuk fel. Mire pedig legközelebb ránéztünk, már ki is csíráztak. Ilyenkor elég, ha levágjuk a csírákat, és már főzhetünk is, vagy ki kell dobnunk az összeset?
A burgonya ugyanúgy a föld alatt nő, mint a répa vagy a pasztinák, mégsem tartozik a gyökérzöldségek közé. A gumó valójában a szár megduzzadt része, mely a föld alatt védve van a téli hidegtől. Ha közelről megnézünk egy krumplit, apró pöttyöket láthatunk a héján, melyek valójában apró csomók - ezekből nőnének ki az új gyökérkezdemények, levelek, illetve ki is nőnek, ha nem használjuk fel őket. A meleg és a fény hatására indul meg leginkább a növekedés, ezért is kell a burgonyát sötét és hűvös helyen tárolni.
Valóban mérgező lehet?
A fény hatására klorofill kezd termelődni - ez okozza, hogy bizonyos részeken 'bezöldül' a burgonya. A klorofillban, amely minden zöld zöldség színét adja, sok a hasznos ásványi anyag és a vas, így ez akár jó is lehetne, de ezzel együtt egy szolantin nevű anyag is termelődik, amely nagy mennyiségben valóban mérgező lehet.
A mérgezés tünetei: hányás, hasmenés, hasi görcsök, torokégés, fejfájás és szédülés. Éppen ezért valóban jobb, ha a már csírázó, illetve zöldülni kezdő krumplit inkább nem fogyasztjuk el. Természetesen ki is vághatjuk a zöld, illetve csírázó részeket, így kiküszöbölve a mérgezés lehetőségét, de még így is megtörténhet, hogy a krumplik íze keserű lesz a csírázás miatt.