Magyarországon a 65 évnél idősebbek összjövedelmének 89 százaléka állami juttatásokból származik, ezzel a magyar idősek függnek leginkább az államtól az OECD tagországai közt – derül ki az OECD friss nyugdíj-jelentéséből. Magyarország a nyugdíjak fedezésére elvont pénzekben is élen jár az OECD-ben.
A magyar arányhoz Belgium áll a legközelebb, ott az idősek összjövedelmének 84 százaléka származik az államtól. A másik végletet Mexikó képviseli, ott ez a szám csak 8 százalék.
A magyar idősek összjövedelmének csak 8,5 százaléka származik munkából, miközben ez a bevételi forrás a legfontosabb pl. Mexikóban, ahol a 65 év fölöttiek pénzének 57 százaléka ebből származik. A munkából származó jövedelem 30 százalék fölött van például Chilében, Izraelben, Japánban, Koreában és az USA-ban is. Ennek országonként más és más oka van, Izraelben és az USA-ban a nyugdíjkorhatár 65 év fölött van, máshol a nyugdíj kiegészítéséhez, vagy magasabb nyugdíj eléréséhez dolgozik sok 65 év fölötti.
Magyarország egy másik mutatóban is az élen jár az OECD-országok közt. A magyar állam vonja el ugyanis a második legtöbbet a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól a nyugdíjak fedezésére. Magyarországon a (2016-os állapot szerint) a munkáltatói és a munkavállalói járulékot együtt nézve az állam egy átlagos munkavállaló után kifizetett pénz bő 30 százalékát beszedte.
Ennél csak az olasz állam vett el többet, 33 százalékot. Ugyanakkor egyetlen másik OECD-tagnál sem volt az elvonás 26 százalék fölött. A másik véglet ebben a mutatóban is Mexikó, ahol az állami elvonás csak 6,3 százalék volt.
A helyzet várhatóan a jövőben sem fog javulni, egyre több idős jut egyre kevesebb munkavállaló korú emberre, vagyis az állami nyugdíjrendszereknek egyre kevesebb munkavállalótól elvont pénzből egyre több idős nyugdíját kell fedezniük.
Magyarország egyébként nem tér el az OECD-átlagtól a 100 munkavállaló korúra eső 65 évnél idősebbek arányának tekintetében. Ez az arány 2015-ben 27,9 volt, ami 2075-ben 57,6-re csökken.
Az ENSZ szerint ugyanakkor a nyugdíjrendszerek problémáira nem jelentene megoldást, ha több gyerek születne, mivel az elöregedés már megtörtént, illetve folyamatban van, de a termékenységi ráta számottevő emelkedésére sem érdemes számítani. Forrás
