Nemcsak Magyarországon, de mindenhol a világ fejlett országaiban szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása (ami a legaggasztóbb jelenség) mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.
Az alacsony bérek után fizetett járulékok, ha lehet hazánkban még nagyobb problémát jelentenek. Hiszen nagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér után fizetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénz áramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne. Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy 2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben az állami nyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik be valamilyen gyökeres változás. A globális méretű problémák hatására nem meglepő, hogy egyes szakértők már most extrém magas nyugdíjkorhatárról beszélnek.
Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az új nyugdíjkorhatár– véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerint az ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelme miatt.
Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?
Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
Mi lesz az unokákkal, ki vigyáz majd rájuk?
Sokan lesznek olyanok, akik, ha akarnának se bírnák ki 70 éves korukig a munka világában, hiszen olyan kemény, fizikai munkát végeztek egész életük során, ami miatt egészségügyi állapotuk ezt nem engedné meg.
