A 2019-es öregségi nyugdíjkorhatár 64 évre emelésével tovább nőtt az esélye annak, hogy akik 1955-ben születtek, azok jelentős hányada meg sem érheti a nyugdíjas kort - derül ki a KSH adatsoraiból.
A kormány a 2013 óta tartó korhatár emeléssel jelentősen növelte az idősek foglalkoztatását, ezen felül pedig kiterjesztette a munkavállalási lehetőséget a nyugdíjasokra. A kettő együtt pedig 222 ezer munkavállalót jelent 2010-hez képest. Ezzel szemben a 39 év alatti munkavállalók száma fokozatos csökkenést mutat. Csaknem félmillióval dolgoznak kevesebben.
2010-ben a gazdaságilag aktív állampolgárok száma 4,201 millió volt, ami tavaly elérte a több évtizedes rekordnak számító 4,641 milliót. A 440 ezer munkavállalói többlet fele tehát a nyugdíjkorhatár közelében vagy afölött jár már.
A születéskor várható élettartam 1955-ben a férfiaknál 64,77 év, a nőknél 68,67 év volt a KSH szerint. Bár az orvostudomány fejlődése sokat javíthat ezen, ennél a korcsoportnál sokan nem érik meg a nyugdíjas kort sem.
Ugyan jelentős mértékben javult a munkanélküliségi mutató az országban, az 60-64 éves korosztályban egyértelműnek tűnik, hogy a nyugdíjkorhatár emelése dobta meg a számokat, ezen felül jelentősen növelte az idősek foglalkoztatását a nyugdíjas korúak járulékkedvezményes foglalkoztatásának két éve történt bevezetése is. Bár a magyar lakosság korfáját vizsgálva látható, hogy a Ratkó-korszak csúcspontján születettek épp a nyugdíjkorhatár küszöbén vannak, az legfeljebb is csak 30 ezerrel dobhatná meg 2014 óta az idősek foglalkoztatási számait, de a növekmény ennek a többszöröse.
A magyar társadalom elöregedését jól szemlélteti, hogy míg 2010-ben 2 millió 53 ezer 15-39 éves fiatal dolgozott, addig ez a szám 1 millió 586 ezerre apadt 2018-ban. Eltűnt a fiatal munkavállalók 23 százaléka a munkaerőpiacról. A foglalkoztatottak számának növelése már csak a gazdasági válságból való kilábalás szempontjából is fontos volt, a gazdasági növekedéshez pedig munkaerő, szinte bármi áron. Az adóbevételek növekedése aligha lenne elképzelhető az idősek bevonása nélkül.
A hiány mértéke másként jelentkezik az ország keleti régió, mint Budapest és az észak-nyugati régiók között. Az viszont aligha várható el, hogy 60-74 éves emberek töltsenek be üres álláshelyeket a munkaerőhiányos húzóágazatokban. Forrás
